Személyes vélemény az, hogy arra kell nagy hangsúlyt fektetnünk és figyelnünk, hogy a különböző esetek közül melyek azok, amelyek tudatosan és hosszú távon befolyásolhatják/sérthetik a külhoni magyarság jogait, ezekben az ügyekben kell elsőként fellépnünk. Itt különösen fontos az, hogy Miniszterelnök úr és a jelenlegi kormányzat 2030-ig tervezve a régió erejét és együttműködési lehetőségeit a maximumra feltornázni.
Mit tesznek a helyzet javítása érdekében?
A mi eszköztárunk jelenleg arra elégséges, hogy a különböző elcsatolt országrészek ifjúsági szereplőit összekössük. Számtalan esetben kiderül, hogy ismétlődő esetekről van szó a különböző területeken bizonyos jogsérelmek tekintetében, tehát ami mondjuk ma megtörténik Romániában azon túlestek már pl. a felvidéki kollégák. Mindezek mentén az adott szituációk megoldására már korábban született egy jó gyakorlat, így csak át kell venni és a saját jogrendjükben/helyzetükben kell azt alkalmazni. A MIK alapvető feladata ez, hogy évente 2 napra a nagy szervezeteket leültesse egymás mellé a Kárpát-medencéből és irányított beszélgetések mentén megismerjék egymás problémáit, sikereit és jó gyakorlatait.
A második, amit tehetünk, hogy ezekbe az egyeztetésekbe bevonjuk a magyar Kormány képviselőit és rajtuk keresztül igyekszünk stratégiai szempontból tervezni, továbbá adott problémákat kezelni.
A harmadik és talán az egyik legfontosabb dolog, amit tehetünk az az, hogy a magyarországi szervezetek irányába is kommunikáljuk ezeket a problémákat. Rendkívül fontosnak tartom, hogy a nemzetpolitikai együttműködések, támogatások szempontjából folyamatosan igyekezzünk kommunikálni az anyaország irányába is, hiszen mind a kormányzat, mind pedig az olyan szervezetek mint a MIK erejüket vesztik, ha az anyaország polgárai nem állnak ki ezen ügyek mellett. Fontos, hogy minden magyar állampolgár megértse, hogy miért és mire kell elköltenünk a nemzetpolitikában éves szinten több mint 100 milliárd forintot és mindez hogyan térül meg.